Sens_aktuell

Reflexionen über mein Verhältnis zur geometrischen Abstraktion

In der Tradition der geometrischen Abstraktion wechseln sich mehrere Epochen ab. Die Veränderungen folgen gewissen Forderungen, da glasklare Abstraktion nicht immer ausreicht,
unser Leben zu interpretieren. 
In Arbeiten solcherart ist nicht sofort ersichtlich, wie sich Kunstschaffende persönlich zu gesellschaftlichen Problemen und Phänomenen verhalten.
Allenfalls lassen die Auswahl und Verwendung von Materialien auf den Einfluss bestimmter Denkrichtungen schliessen.

Unterschiedliche Denkweisen behandeln und formen Materialien unterschiedlich, und die Einzigartigkeit dieser Kombination wäre der Inhalt, nach dem alle Kunst strebt.
Im wesentlichen ist geometrische Präzision das gleichwertige Phänomen wie andere treffsichere Ausdrucksformen, sei es in Schrift, Philosophie, Malerei oder Musik.
Unser Gehirn arbeitet mit unzähligen Fäden. Durch kontinuierliche Beobachtung, Wahrnehmung, Analyse der Aussen- und Innenwelt, finden wir zu einer
auf vielfältigste Weise geformten individuellen Sprache.Die Gesetze des Materials durchsetzend, ist die „Logik“ des Metalls für mich zu einer Möglichkeit geworden, eine eigene Sprache zu finden. Die Struktur und Form meiner Konstruktionen berücksichtigen die Materialeigenschaften, sie werden gleichzeitig Teile des Inhaltes.
Die gesellschaftliche und technische „Stellung“ des Eisens ist vielfältig. Rostiges Eisen kommt überall vor, Wracks offenbaren ihre Blütezeit, von Palästen bis zu Ablageplätzen am Stadtrand, nutzlose, aber ästhetische Nachahmer der Natur, die die schönsten Farbtöne tragen.

Meine andere Formensprache ist die Zeichnung, das direkteste „Grundmaterial“ vom Beginn meiner Entwürfe an, bis zum Ende meiner Arbeiten.

Fontolgatások a geometrikus abszrakcióhoz való kapcsolatomról

A geometrikus absztrakció hagyományábanban több korszak, több gondolkodás- és alkotásmód váltja egymást. A változások olyan igényeket követnek, miszerint a kristálytiszta absztrakció
nem mindig elég életünk értelmezéséhez.
Az igaz, hogy ezek a munkák nem közlik olyan látványosan, hogyan viszonyul az alkotó maga a társadalmi problémákhoz, jelenségekhez.
Legfeljebb az anyagok kiválasztása, azok használata utalhat bizonyos fogalomkörök hatására.

Különböző gondolkodásmódok különböző módon kezelik, formálják az anyagokat, és ennek a kombinációnak az egyedisége lenne az a tartalom, amire minden művészet törekszik.
A geometrikus pontosság lényegében ugyanaz a fenomén, mint más, lényegbe találó megfogalmazás, legyen az írás, filozófia, festés, zene.
Agyunk számtalan szálon való működése, kül- és belvilágunk folyamatos megfigyelése, tudatosítása, analízise által találunk - a legváltozatosabb módon formázott - egyéni nyelvezethez.

Az anyag törvényszerűségeinek érvényre juttatása, a fém "logikája" vált számomra alkotásmóddá, saját nyelvvé. Konstrukcióim felépítése, alakja, figyelembe veszi, tartalommá alakítja
az anyag tulajdonságait is. A vas társadalmi, technikai "pozíciója" szerteágazó, sokrétűen alkalmazható.
Roncsok árulkodnak fénykorukról, palotáktól városszéli lerakatokig mindenhol előfordulnak, haszontalan, de esztétikus természet-utánzók, a legváltozatosabb gyönyörű árnyalatokat hordozva.

A másik formanyelvem a rajz, ami a legközvetlenebb "alapanyag" terveim legelejétől a munkáim végéig.

Eva S. Pusztai